Spanyol büntetőjogi szószedet

Fedett nyomozó és agent provocateur (agente encubierto y agente provocador): A fedett nyomozó (LECrim 282 bis cikk) jogszerűen nyomoz már folyamatban lévő bűncselekmények után, anélkül hogy azok megkezdésében részt venne vagy elkövetésükre felbujtana. Ezzel szemben az agent provocateur az, akitől a bűnös kezdeményezés származik, és aki olyan bűncselekmény elkövetését idézi elő, amely nélküle nem valósult volna meg; közreműködése az eljárás semmisségét vonja maga után. Tovább: Nemzetközi kábítószer-kereskedelem →
A hazai jogorvoslatok kimerítése (agotamiento de la vía interna): Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztett kérelem befogadhatóságának feltétele (az Egyezmény 35. cikk 1. bekezdése): mielőtt Strasbourghoz fordulnának, ki kell meríteni a spanyol rendes bírósági jogorvoslatokat, és adott esetben az Alkotmánybíróság előtti alkotmányjogi panaszt (recurso de amparo) is. Tovább: Eljárás az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt →
Alattomos elkövetés (alevosía): Olyan körülmény, amely az emberölést minősített emberöléssé (asesinato) teszi, ha az elkövető objektíve alkalmas eszközöket, módokat vagy formákat alkalmaz az eredmény biztosítására, kizárva a sértett védekezésének lehetőségét. A bírói gyakorlat megkülönbözteti a hitszegő alattomosságot (előzetes csapda vagy rajtaütés), a hirtelen vagy váratlan alattomosságot (előre nem látható, hirtelen támadás) és a kiszolgáltatottságon alapuló alattomosságot (a sértett teljes védtelenségének kihasználása). Tovább: Emberölés és minősített emberölés →
Spanyolországi kötődés kiadatási eljárásban (arraigo en extradición): A keresett személy spanyolországi családi, munkahelyi és társadalmi kötődése önmagában nem törvényes ok a kiadatás megtagadására. A LECrim 505. cikke szerinti kényszerintézkedéseknél mérlegelési szempontként érvényesül – a szabadlábra helyezés (libertad provisional) vagy annak enyhébb intézkedéssel való felváltása kérelmezésekor –, a kiadatással szembeni érdemi kifogásként azonban nem. Tovább: Kiadatási ügyek szakértője →
Önpénzmosás (autoblanqueo): A pénzmosás azon formája, amelyben az alapbűncselekményt elkövető személy maga juttatja vissza a megszerzett pénzt a legális gazdasági körforgásba. Különös célzatot követel meg: nem elegendő a jogellenes eredetű vagyon birtoklása, használata vagy átalakítása, hanem kifejezetten annak a célnak is fenn kell állnia, hogy azt a legális gazdasági forgalomba integrálják – tiszteletben tartva azt az elvet, hogy senki sem büntethető kétszer ugyanazért a cselekményért. Tovább: Pénzmosási bűncselekményekre szakosodva →
Nemzetközi bűnügyi jogsegély (auxilio judicial internacional): Különböző államok igazságügyi hatóságai közötti együttműködési mechanizmus nyomozási cselekmények elvégzésére (számlatulajdonosok azonosítása, platformokhoz intézett adatszolgáltatási megkeresések, kommunikáció lehallgatása), ha az ügy egyes elemei Spanyolországon kívül találhatók. Tovább: Kiberbűnözés és kriptoeszközökkel kapcsolatos bűncselekmények →

Közvetlen vagy közvetett gazdasági haszon (beneficio económico directo o indirecto): A szellemi tulajdon elleni bűncselekmény (CP 270. cikk 1. bekezdés) tényállási eleme, amely a korábbi „haszonszerzési célzat” (ánimo de lucro) helyébe lépett: megköveteli, hogy az elkövető által szerzett haszon valós legyen, és objektív bizonyítékokkal alá legyen támasztva, ne pusztán feltételezett. Tovább: Szerzői jogi és iparjogvédelmi bűncselekmények →
Az üzleti mérlegelés szabálya (business judgment rule): Védekezési szempont azokra az üzleti döntésekre, amelyeket a vezető tisztségviselő törvényes jogkörén belül hozott, még ha a végeredmény téves vagy hátrányos is: a rossz eredmény puszta ténye nem teszi automatikusan hűtlen kezeléssé (administración desleal) a döntést, ha azt az üzleti mérlegelési mozgástéren belül hozták. Tovább: Ügyvédek gazdasági büntetőjogban →

Őrzési lánc (cadena de custodia): Egy tárgyi bizonyíték szabályszerű kezelésének ellenőrzése a lefoglalástól (például kábítószer vagy informatikai eszközök esetében) a mérlegelésen és a lepecsételésen át egészen a szakértői vizsgálatig. Megszakadása a bizonyíték kizárását eredményezheti, a pusztán formai szabálytalanságok azonban, amelyek nem veszélyeztetik a lefoglalt anyag azonosságát vagy sértetlenségét, ehhez önmagukban nem elegendők. Tovább: Kábítószer-kereskedelmi bűncselekmények szakértői →
Vesztegetés: kötelességszegő és kötelességszegés nélküli (cohecho propio e impropio): A közigazgatás elleni bűncselekmény, amelynek során a hivatalos személy előnyt kér vagy fogad el. A kötelességszegő vesztegetés (cohecho propio) hivatali kötelességével ellentétes cselekményre irányul; a kötelességszegés nélküli vesztegetés (cohecho impropio) olyan cselekményre, amelyet a hivatalos személynek egyébként is el kellett volna végeznie. Immateriális (puszta magatartási) bűncselekmény: már a jövőbeni előny ígéretének elfogadásával befejezetté válik, az előny tényleges átadására nincs szükség. Tovább: Közigazgatás elleni bűncselekmények szakértői →
Az Interpol Adatállományait Ellenőrző Bizottság (Comisión de Control de los Ficheros de Interpol, CCF): Független szerv, amely azt felügyeli, hogy a személyes adatok kezelése az Interpol rendszereiben megfelel-e a szervezet Alapszabályának és adatkezelési szabályzatának. Előtte kérelmezhető a vörös körözéshez vagy diffusionhöz való hozzáférés, azok helyesbítése vagy törlése, valamint sürgős ideiglenes intézkedésként azok átmeneti zárolása. Tovább: Interpol vörös körözés →
Jogsegélykérelem (comisión rogatoria): A nemzetközi bűnügyi jogsegély klasszikus eszköze (LECrim 177. cikk), amellyel egy spanyol bíró más állam igazságügyi hatóságát kéri fel nyomozási cselekmény elvégzésére Spanyolország területén kívül, ha nem alkalmazható valamely gyorsabb uniós eszköz, például az európai nyomozási határozat. Tovább: Nemzetközi büntetőjog →
Büntetőjogi megfelelés (compliance penal): A vállalat belső ellenőrzési rendszere – kockázatazonosítás, döntéshozatali protokollok, önálló jogkörökkel rendelkező felügyeleti szerv, bejelentési csatorna, fegyelmi rendszer és rendszeres felülvizsgálat –, amelynek megléte és tényleges hatékonysága a jogi személy büntetőjogi felelősségét kizáró okként (eximente) érvényesülhet. Tovább: Ügyvédek gazdasági büntetőjogban →
Eljárási előfeltétel társasági bűncselekményeknél (condición de procedibilidad): A CP 296. cikkében szabályozott eljárásjogi követelmény, amely szerint bizonyos társasági bűncselekmények csak a sértett előzetes feljelentése alapján üldözhetők, kivéve, ha az általános érdekeket vagy személyek széles körét érintik; feljelentés hiányában az eljárást meg kell szüntetni (sobreseimiento). Tovább: Visszaélésszerű taggyűlési határozatok →

Interpol-körözési közlemény, „diffusion” (difusión de Interpol): A vörös körözés decentralizált megfelelője: közvetlenül a megkereső ország Nemzeti Központi Irodája teszi közzé, anélkül az előzetes megfelelőségi vizsgálat nélkül, amelyet az Interpol Főtitkársága a tulajdonképpeni vörös körözések esetében elvégez. Tovább: Interpol vörös körözés →
Mentesség a tanúvallomási kötelezettség alól (dispensa del deber de declarar, LECrim 416. cikk): Az a jog, amely mentesíti a tanúvallomás alól azt, aki a terhelttel házassági vagy ahhoz hasonló érzelmi kapcsolatban áll vagy állt. A Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) kimondta, hogy ez a jog összeegyeztethetetlen azzal, ha a feljelentő maga a cselekmény sértettje, és a 8/2021. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 8/2021) óta nem illeti meg a tanút, ha jogairól való tájékoztatását követően már vállalta a vallomástételt, vagy vádlóként csatlakozott az eljáráshoz. Tovább: Nők elleni és családon belüli erőszak →
A pénz rendeltetésellenes felhasználása (distracción de dinero): A letétbe kapott pénzre elkövetett sikkasztás (apropiación indebida) tényállási magatartása: nem követeli meg, hogy az elkövető a pénzt szoros értelemben saját vagyonába olvassza, elegendő, ha a megállapodottól eltérő, végleges és tartósnak szánt rendeltetést ad neki. Tovább: Letétbe adott pénz sikkasztása →
A kettős büntethetőség elve (principio de doble incriminación): Az az elv, amely megköveteli, hogy a cselekmény, amely miatt egy személy kiadatását kérik, mind a megkereső államban, mind a spanyol Büntető Törvénykönyv (Código Penal, CP) szerint bűncselekmény legyen; nem elegendő a bűncselekmény elnevezésének puszta egyezése, hanem a két jogrendszer között a tényállás objektív és szubjektív elemeinek lényegi megfelelésére van szükség. Tovább: Kiadatási ügyek szakértője →
Előzetes és utólagos szándék (dolo antecedente y dolo sobrevenido / subsequens): A csalás és a puszta szerződésszegés elhatárolására szolgáló megkülönböztetés: ha a nem teljesítés szándéka már a szerződéskötéskor fennállt (előzetes szándék), csalásról van szó; ha ez a szándék csak a szerződés létrejötte után alakul ki (dolus subsequens), puszta polgári jogi szerződésszegésről van szó, büntetőjogi relevancia nélkül. Tovább: Csalás és kereskedelmi csalás →
Eshetőleges szándék (dolo eventual): A szándék azon formája – amelyet a Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) a CP 310. cikke szerinti számviteli bűncselekménynél elfogad –, amelynél az elkövető nem közvetlenül a tiltott eredményre törekszik, de tudatában van annak nagy valószínűségével, és ennek ellenére, a lehetőségbe belenyugodva cselekszik. Tovább: Számviteli-adójogi bűncselekmény →
Hamisítási szándék (dolo falsario): Annak tudata és akarása, hogy egy meghamisított vagy színlelt okirat a jogi forgalomban valódiként fejtsen ki joghatást, noha valójában nem az; az okirat-hamisítási bűncselekmények megkövetelt szubjektív eleme. Tovább: Okirat-hamisítás →

A megtévesztő magatartás követelménye (elemento de mendacidad): Az adócsalás (delito fiscal) kapcsán kialakult bírói gyakorlati követelmény, amely szerint az adó puszta meg nem fizetése nem elegendő a bűncselekmény megállapításához: ezen felül az adóalap eltitkolására vagy torzítására irányuló manőverre is szükség van. Tovább: Adócsalási bűncselekmények szakértői →
Bűnpártolás (encubrimiento): Az igazságszolgáltatást védő bűncselekmény, amely azt bünteti, aki egy bűncselekményről tudomással bírva, és abban sem tettesként, sem bűnsegédként nem vett részt, utólag közreműködik abban, hogy a felelősök a bűncselekmény hasznát élvezzék, elrejti a bűncselekmény tárgyait vagy eszközeit, vagy segít nekik kivonni magukat a nyomozás alól. Tovább: Bűnpártolás →
Kellő mértékű megtévesztés (engaño bastante): A csalás bűncselekményénél alkalmazott mérce annak megítélésére, hogy az alkalmazott megtévesztés elegendő volt-e a sértett tévedésének előidézéséhez. Nem egységes, elvont mérce: a megtévesztés tényleges címzettjének szintjéhez igazodik, így egy befektetési szakembertől nem ugyanaz a gondosság várható el, mint egy csekély pénzügyi ismeretekkel rendelkező személytől. Tovább: Csalás és kereskedelmi csalás →
Különös kegyetlenség (ensañamiento): Olyan körülmény, amely az emberölést minősített emberöléssé (asesinato) teszi (CP 139. cikk 1. bekezdés 3. pont), ha két elem együttesen fennáll: egy objektív (az eredményhez objektíve szükségtelen szenvedés okozása, miközben a sértett eszméleténél van) és egy szubjektív (a sértett szenvedésének fokozására irányuló tudatos akarat). Tovább: Emberölés és minősített emberölés →
Ellenőrzött szállítás (entregas vigiladas): A kábítószer-kereskedelem felderítésére szolgáló, külföldi hatóságokkal, az Europollal és az Eurojusttal összehangolt nyomozási technika, amely akkor jogszerű, ha a spanyol rendőrség csak már folyamatban lévő cselekmények felderítésére szorítkozik, anélkül hogy részt venne a szállítmány feladásában vagy annak elkövetésére felbujtana. Tovább: Kábítószer-kereskedelmi bűncselekmények szakértői →
A specialitás elve (principio de especialidad): Az a szabály, amely szerint a keresett személy átadásának engedélyezése után a megkereső állam őt csak azokért a konkrét cselekményekért vonhatja felelősségre, amelyek a kiadatási kérelem alapjául szolgáltak, kivéve, ha az átadott személy kifejezetten hozzájárul, vagy a megkeresett állam utóbb más cselekmények miatti felelősségre vonását is engedélyezi. Tovább: Kiadatási ügyek szakértője →
Aktív kiadatás (extradición activa): Az az eljárás, amelyben maga a spanyol állam kéri egy másik országtól a területén kívül tartózkodó terhelt, gyanúsított vagy elítélt átadását; vegyes jellegű eljárás – kezdeményezése bírósági, külföldi intézése kormányzati hatáskörbe tartozik –, amelyet a LECrim 824–833. cikke szabályoz. Tovább: Aktív kiadatás →
Passzív kiadatás (extradición pasiva): Az az eljárás, amelyben egy harmadik állam a spanyol területen tartózkodó személy átadását kéri Spanyolországtól; a kiadatási rendszer legerősebb garanciái itt érvényesülnek, és a passzív kiadatásról szóló 4/1985. sz. törvény (Ley 4/1985, de Extradición Pasiva) szabályozza, kivéve, ha az európai elfogatóparancs (EEP; spanyolul OEDE) alkalmazandó. Tovább: Passzív kiadatási eljárás →
Extraneus – különös tettesi minőséggel nem rendelkező résztvevő (extraneus): Az a személy, aki – bár nem rendelkezik a valódi különös bűncselekmény által megkövetelt különös minőséggel (például vezető tisztségviselő, hivatalos személy vagy könyvvizsgáló) – mégis büntetőjogi felelősséggel tartozhat az adott bűncselekmény felbujtójaként, szükségszerű közreműködőjeként (cooperador necesario) vagy bűnsegédjeként. Tovább: Beszámoló-hamisítás és könyvvizsgálók →

Bűnözői csoport (grupo criminal): A bűnszervezetnél (CP 570 ter cikk) kisebb büntetési súlyú, kisegítő jellegű alakzat: nem követeli meg ugyanazt az időbeli állandóságot és hierarchikus felépítést, de a tagok között bizonyos fokú összehangoltságot igen a bűncselekmények elkövetése érdekében. Tovább: Terrorizmus és bűnszervezet →

Extraterritoriális joghatóság (jurisdicción extraterritorial): A spanyol bíróságok azon hatásköre, hogy az ország területén kívül elkövetett bűncselekményekben – például nemzetközi vizeken végrehajtott hajófeltartóztatások esetén – eljárjanak, a LOPJ 23. cikk 4. bekezdése alapján, nemzetközi szerződésekkel, így az ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezményével vagy az 1988. évi bécsi egyezménnyel összefüggésben. Tovább: Nemzetközi kábítószer-kereskedelem →
Az univerzális joghatóság elve (principio de justicia universal): A LOPJ 23. cikk 4. bekezdésében – az 1/2014. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2014) általi módosítását követően – rögzített elv, amely lehetővé teszi, hogy a spanyol bíróságok bizonyos nemzetközi vonatkozású bűncselekményekben (többek között népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, terrorizmus, kalózkodás, kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem) az elkövetés helyétől függetlenül eljárjanak, a módosítás óta már szűkített keretek között. Tovább: Nemzetközi büntetőjog →

Hamis kulcs (llave falsa): A CP 239. cikkének normatív, nem szó szerinti fogalma: minden olyan anyag vagy szerkezet, amely rongálás nélkül alkalmas nyitásra vagy zárásra, így a hagyományos kulcsokkal egy tekintet alá esnek a mágneses vagy lyukkártyák, a távirányítók és minden hasonló technológiai eszköz. Hamis kulcsnak minősül a tulajdonosa által elvesztett valódi kulcs, valamint a bűncselekménynek minősülő módon megszerzett kulcs is. Tovább: Betöréses lopás és lopás →

Hivatali sikkasztás (malversación): A közigazgatás elleni bűncselekmény (CP 432–435. cikk), amelynek szabályozásában a 14/2022. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 14/2022) a „sustraer” (elvon) igét az „apropiarse” (eltulajdonít) igére cserélte, megkövetelve a haszonszerzési célzatot és azt, hogy az elkövető ténylegesen rendelkezzen a közpénzek felett. Tovább: Közigazgatás elleni bűncselekmények szakértői →
Kriptokeverők (mixers, mezcladores de criptoactivos): Olyan szolgáltatások, amelyek a pénzeszközöket automatikusan véletlenszerű címek között szétosztva megszakítják a kriptovaluta-tranzakciók nyomon követhetőségét. Használatuk önmagában nem jogellenes, de más elemekkel együtt a pénzmosási nyomozásokban jelentős súlyú bizonyítéknak minősül. Tovább: Kriptovalutás pénzmosás →
Pénzöszvér vagy kiberpénzöszvér (mulero o cibermulero bancario): Az a személy, aki bankszámláját bűncselekményből származó pénz fogadására bocsátja rendelkezésre, majd azt jutalék fejében továbbutalja. Büntetőjogi felelőssége a csaláshoz nyújtott szükségszerű közreműködés (cooperación necesaria), az orgazdaság (receptación) és – leggyakrabban – a súlyos gondatlanságból elkövetett pénzmosás között mozog, ha a pénz jogellenes eredetére vonatkozóan megalapozott gyanú állt fenn, de biztos tudomás nem. Tovább: Internetes csalás →
Többszörös visszaesés kisebb súlyú lopásnál (multirreincidencia en hurto leve): A 9/2022. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 9/2022) által bevezetett körülmény (CP 234. cikk 2. bekezdés): ha a kisebb súlyú lopás elkövetőjét korábban legalább három azonos jellegű bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, és ezek az elítélések még nem kerültek törlésre, az újabb kisebb súlyú lopást már nem pénzbüntetéssel, hanem a lopás alapesetének büntetésével kell sújtani. Tovább: Betöréses lopás és lopás →

A spanyol állampolgárság mint kiadatási akadály (nacionalidad española como obstáculo a la extradición): A 4/1985. sz. törvény 3. cikk 1. bekezdése főszabályként kizárja a spanyol állampolgárok kiadatását, kivéve, ha az állampolgárságot csalárd módon, az átadás megakadályozása céljából szerezték meg – az Alkotmánybíróság szerint a csalárdságnak magában az állampolgárság megszerzésében kell megvalósulnia, nem annak utólagos kihasználásában. Tovább: Kiadatási ügyek szakértője →
A visszaküldés tilalmának elve (no devolución, principio de non-refoulement): Az 1951. évi genfi egyezmény 33. cikk 1. bekezdésében, a 12/2009. sz. törvény 5. cikkében és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 3. cikkében rögzített elv, amely tiltja, hogy egy személyt visszaküldjenek, kiutasítsanak vagy kiadjanak olyan országba, ahol élete vagy szabadsága faja, vallása, nemzetisége, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt veszélyben van, vagy ahol a kínzás, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód valós kockázata áll fenn. Tovább: Menedékjog kiadatás esetén →
Interpol vörös körözés (notificación roja de Interpol): Az Interpol Főtitkársága által valamely tagország Nemzeti Központi Irodájának kérésére terjesztett megkeresés, amely arra irányul, hogy a bűnüldöző szervek világszerte felkutassák és ideiglenesen őrizetbe vegyék az érintett személyt kiadatása vagy átadása céljából, miután maga a Főtitkárság előzetes megfelelőségi vizsgálatot végzett. Tovább: Interpol vörös körözés →
Jelentős mennyiség kábítószer-bűncselekményeknél (notoria importancia): A kábítószer-kereskedelem (CP 369. cikk) súlyosító körülménye, amely a lefoglalt anyag mennyiségére vonatkozik. A Tribunal Supremo nem ítélkező teljes ülésének 2001. október 19-i határozata (Acuerdo del Pleno no jurisdiccional) az adott anyag ötszáz napi fogyasztási adagját határozta meg viszonyítási alapként, a Nemzeti Toxikológiai Intézet (Instituto Nacional de Toxicología) szakvéleményére támaszkodva. Tovább: Súlyosan egészségkárosító szerek →

Európai elfogatóparancs (Orden Europea de Detención y Entrega, OEDE): Az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködés eszköze, amely a tagállamok között felváltja a klasszikus kiadatási eljárást, és az igazságügyi hatóságok határozatainak kölcsönös elismerésén alapul (2002/584/IB kerethatározat és a 2014. november 20-i 23/2014. sz. törvény). Az eljárás rövidebb, mint a klasszikus kiadatásé, a döntés kizárólag az igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozik – végső kormányzati jóváhagyás nélkül –, a megtagadási okok köre pedig, bár szűkebb, megőrzi a keresett személy alapvető garanciáit. Tovább: Passzív kiadatási eljárás →
Európai nyomozási határozat (Orden Europea de Investigación): Az Európai Unió igazságügyi együttműködési eszköze (2014/41/EU irányelv és a 2018. június 11-i 3/2018. sz. törvény), amely a tagállamok közötti nyomozási cselekmények terén nagyrészt kiszorította a klasszikus jogsegélykérelmet (comisión rogatoria). Tovább: Nemzetközi büntetőjog →
Bűnszervezet (organización criminal): A bírói gyakorlat szerint olyan személyi társulás, amelyet a következő ismérvek együttes fennállása jellemez: több személy, alkalmas eszközök használata, előre összehangolt bűnözői terv, feladatmegosztás, bizonyos fokú hierarchia, valamint időben tartós és folyamatos tevékenység, amely több, egymástól elkülöníthető és eltérő bűncselekmény elkövetésére irányul – ez különbözteti meg egyetlen cselekmény közös elkövetésétől. Tovább: Minősített kábítószer-kereskedelem →

Absztrakt és konkrét veszélyeztetés (peligro abstracto y peligro concreto): A CP 310. cikke szerinti számviteli bűncselekmény négy elkövetési alakzata közötti szerkezeti megkülönböztetés: kettő közülük (a könyvvezetési kötelezettség teljes elmulasztása és a kettős könyvvitel) absztrakt veszélyeztető, a másik kettő (ügyletek könyvelésének elmulasztása és fiktív könyvelési tételek) konkrét veszélyeztető bűncselekmény, ráadásul értékhatárhoz kötött. Tovább: Számviteli-adójogi bűncselekmény →
Az aktív személyi elv (principio de personalidad activa): A LOPJ 23. cikk 2. bekezdésében rögzített elv, amely lehetővé teszi, hogy a spanyol joghatóság az ország területén kívül elkövetett cselekményekben eljárjon, ha a felelős személy spanyol állampolgár (vagy a cselekményt követően honosították), feltéve, hogy fennáll a kettős büntethetőség, van feljelentés (denuncia) vagy magánvádas feljelentés (querella), és a személyt külföldön még nem vonták felelősségre. Tovább: Nemzetközi büntetőjog →
A passzív személyi elv vagy védelmi elv (personalidad pasiva o principio real o de protección): A LOPJ 23. cikk 3. bekezdésében rögzített elv, amely joghatóságot biztosít a spanyol bíróságoknak, ha az állam alapvető érdekei sérülnek – többek között hazaárulás, a Korona elleni bűncselekmények, pénzhamisítás, spanyol hatósági személyek elleni támadás külföldön –, kettős büntethetőség megkövetelése nélkül. Tovább: Nemzetközi büntetőjog →
Jogellenes hivatali döntés (prevaricación administrativa): A bűncselekmény (CP 404. cikk), amely azt a hivatalos személyt vagy hatósági személyt bünteti, aki igazságtalanságának tudatában önkényes határozatot hoz. A puszta jogszerűtlenség nem elegendő a bűncselekmény megállapításához: a jogrenddel való olyan nyilvánvaló és durva ellentmondást kell megállapítani, amely ésszerű magyarázatot nem enged. Tovább: Közigazgatás elleni bűncselekmények szakértői →
Felülvizsgálható életfogytig tartó szabadságvesztés (prisión permanente revisable): A CP 140. cikke által a minősített emberölés (asesinato) legsúlyosabb eseteire fenntartott büntetés: 16 év alatti vagy különösen kiszolgáltatott sértett, nemi élet szabadsága elleni bűncselekményt követő emberölés, bűnszervezet vagy bűnözői csoport általi elkövetés, illetve ismételt vagy sorozatos emberölések. Felfüggesztéséhez legalább 25 év (a legsúlyosabb esetekben legfeljebb 35 év) ténylegesen letöltött büntetés, a harmadik büntetés-végrehajtási fokozatba (tercer grado) sorolás, valamint a társadalomba való visszailleszkedésre vonatkozó egyéniesített, kedvező prognózis szükséges. Tovább: Emberölés és minősített emberölés →
Közvetett bizonyítás pénzmosási ügyekben (prueba indiciaria del blanqueo): A pénzmosás bizonyításának szokásos módja közvetlen bizonyíték hiányában: olyan közvetett bizonyítékokra épül, mint az aránytalan vagyongyarapodás, a jogellenes tevékenységekhez vagy csoportokhoz fűződő kapcsolat, a készpénz vagy a „fedőcégek” szokatlan használata, valamint a pénzeszközök eredetére vonatkozó jogszerű magyarázat gyengesége vagy hiánya – anélkül, hogy szükség volna a vagyon forrásául szolgáló bűncselekmény miatti előzetes elítélésre. Tovább: Pénzmosási bűncselekményekre szakosodva →
A „visszafordíthatatlan pont” tana (doctrina del punto sin retorno): A bírói gyakorlat által a sikkasztás (apropiación indebida) vagy a hűtlen kezelés (administración desleal) és a puszta szerződésszegés elhatárolására használt szempont, ha a dolog pénz vagy más helyettesíthető dolog: megköveteli, hogy elérkezzen az a pillanat, amikor megállapítható a dolog átadását vagy visszaszolgáltatását végleg megtagadó akarat, vagy annak lehetetlensége. Tovább: Ügyvéd sikkasztási ügyekben →

Orgazdaság (receptación): A bűncselekmény (CP 298. cikk), amely azt bünteti, aki haszonszerzési célzattal, egy olyan vagyon elleni vagy társadalmi-gazdasági rend elleni bűncselekmény elkövetéséről tudva, amelyben nem vett részt, segíti a felelősöket annak hasznából való részesedésben, vagy a bűncselekményből származó dolgokat átveszi, megszerzi vagy elrejti. A pénzmosástól abban különbözik, hogy az alapbűncselekménynek vagyon elleni vagy társadalmi-gazdasági jellegűnek kell lennie, és célja a dolgokból való személyes haszonszerzés, nem pedig eredetük leplezése a legális gazdasági forgalomba való visszajuttatás érdekében. Tovább: Orgazdaság →
A viszonosság elve (principio de reciprocidad): A spanyol Alkotmány (CE) 13. cikk 3. bekezdésében rögzített, a 4/1985. sz. törvény 1. cikke alapján kisegítő jelleggel alkalmazandó elv, amely lehetővé teszi a kiadatást vagy az együttműködést olyan állammal is, amelynek nincs Spanyolországgal kétoldalú vagy többoldalú szerződése; a viszonosságot a megkereső államnak kell igazolnia. Tovább: Kiadatási ügyek szakértője →
Önellenőrzéssel történő adórendezés (regularización tributaria): A CP 305. cikk 4. bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok (excusa absolutoria), amely mentesíti a büntetőjogi felelősség alól azt, aki az adóhatósággal (Agencia Tributaria) szemben a tartozás elismerésével és – a kamatokat is beleértve – teljes megfizetésével rendezi helyzetét, mielőtt értesítenék az ellenőrzés megindításáról, vagy mielőtt az ügyészség, az állami jogi képviselet (Abogacía del Estado) vagy a bíró ellene irányítaná az eljárást. Tovább: Adócsalási bűncselekmények szakértői →
Kasszációs jelentőség (relevancia casacional): A büntetőügyekben előterjesztett kasszációs jogorvoslat (recurso de casación) esetében az a követelmény, hogy igazolni kell: a felvetett kérdés túlmutat a konkrét ügyön; 5 évnél rövidebb büntetéssel járó elítéléseknél a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma (Sala Segunda) tömören indokolt végzéssel (providencia) elutasíthatja a jogorvoslat befogadását, ha ezt a jelentőséget nem támasztják alá megfelelően. Tovább: Ügyvédek büntetőügyekben a Legfelsőbb Bíróság előtt (kasszáció) →
Bírósági körözés (requisitoria): Spanyol bírói szerv által kibocsátott megkeresés egy ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatására és a bíróság rendelkezésére bocsátására, amely nemzetközi szinten Interpol vörös körözés vagy diffusion útján, illetve – ha az érintett az EU másik tagállamában tartózkodik – magával az európai elfogatóparanccsal is érvényesíthető. Tovább: Kiberbűnözés és kriptoeszközökkel kapcsolatos bűncselekmények →

A területi elv (principio de territorialidad): A spanyol Polgári Törvénykönyv (Código Civil) 8. cikk 1. bekezdésében és a LOPJ 23. cikk 1. bekezdésében rögzített elv, amely szerint a spanyol joghatóság kiterjed a spanyol területen elkövetett bűncselekményekre, az elkövető állampolgárságától függetlenül. Tovább: Nemzetközi büntetőjog →
Orvosi kezelés testi sértésnél (tratamiento médico en lesiones): Az az elem, amely elválasztja a könnyebb testi sértést a szabadságvesztéssel büntetendőtől (CP 147. cikk): a gyógyuláshoz objektíve szükségesnek kell lennie – nem elég, hogy szubjektív alapon nyújtják –, és az első orvosi ellátáson túlmutató, külön orvosi beavatkozásnak kell lennie; a puszta megfigyelés és az elővigyázatosságból végzett vizsgálatok nem tartoznak ide. Tovább: Testi sértés, fenyegetés és kényszerítés →
A sértetti vallomás hármas tesztje (triple test de la declaración de la víctima): A bírói gyakorlat szempontrendszere annak megítélésére, hogy a sértett vallomása önmagában megalapozhatja-e a szexuális bűncselekmény miatti elítélést: a szubjektív hitelt érdemlőség (hamis indítékok hiánya), a valószerűség (objektív, külső adatokkal alátámasztva) és a vádban való kitartás (az előadás lényegi állandósága, szó szerinti ismétlés megkövetelése nélkül). Tovább: Szexuális erőszak és visszaélés →

Az ubiquitás elve (principio de ubicuidad): A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának nem ítélkező teljes ülése (Acuerdo del Pleno no jurisdiccional) által 2005. február 3-án rögzített elv: a bűncselekmény mindazon joghatóságok területén elkövetettnek minősül, ahol a tényállás bármely eleme megvalósult, így Spanyolországban nyomozni és ítélkezni lehet a több országhoz kapcsolódóan elkövetett informatikai bűncselekmények vagy kriptoeszközökkel elkövetett csalások ügyében. Tovább: Kiberbűnözés és kriptoeszközökkel kapcsolatos bűncselekmények →

Vagyonkiürítés (vaciamiento patrimonial): A hűtlen kezelés (administración desleal) azon formája, amely a társasági vagyonelemek kapcsolt személyeknek vagy társaságoknak a piaci árnál nyilvánvalóan alacsonyabb áron történő eladásában áll, a társaság és tagjai vagy hitelezői kárára. Tovább: Társasági vagyon csalárd elidegenítése →

Büntetőjogi szószedet