Kokain és súlyosan egészségkárosító szerek – védelem Marbellában

Átszámítás tiszta hatóanyagra: a jelentős mennyiség kiszámítása

A Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) büntető kollégiumának (Sala Segunda) nem ítélkező teljes ülése 2001. október 19-i határozatában (Acuerdo del Pleno no jurisdiccional) – a Nemzeti Toxikológiai Intézet (Instituto Nacional de Toxicología) szakvéleménye alapján – a CP 369. cikk (1) bekezdésének 5. pontja szerinti jelentős mennyiség (notoria importancia) küszöbét az adott anyag 500 napi fogyasztási adagjának megfelelő mennyiségben határozta meg. Kokain esetében – napi átlagosan 1,5 gramm fogyasztással számolva – a küszöb 750 gramm tiszta anyag; MDMA esetében 240 gramm, amfetaminoknál 90 gramm, heroinnál 300 gramm. A döntő műszaki szempont az, hogy – a hasis és származékai kivételével, amelyeknél a bruttó tömeg számít – ezek az értékek kizárólag a hatóanyagra vonatkoznak, azaz a terjesztéshez használt hígítóanyagok levonása után. Ez azt jelenti, hogy 1000 gramm 70%-os tisztaságú kokain nem éri el a jelentős mennyiség küszöbét, mivel csak 700 gramm tiszta anyagnak számít; ezt a kérdést független toxikológiai ellenszakvéleménnyel rendszeresen megvizsgáljuk.

Az 5%-os hibahatár: garancia a terhelt javára

Az ítélkezési gyakorlat az in dubio pro reo elv alapján 5%-os hibahatárt ismer el a lefoglalt anyag tömegének és tisztaságának szakértői vizsgálatában:

„…5%-os hibahatár áll fenn” az anyag tömegének mérésére és tisztaságának meghatározására irányuló vizsgálatokban.

Ez a gyakorlat döntő jelentőségű, ha a lefoglalt mennyiség csak kevéssel haladja meg a jelentős mennyiség küszöbét: ha az 5%-os tűréshatár alkalmazásával a mennyiség a törvényi határ alá kerülhet, a minősített eset nem alkalmazható automatikusan. Minden ügyben megvizsgáljuk, hogy a vád szakértői véleménye figyelembe vette-e ezt a hibahatárt, és ha nem, a nyomozási szakban és a tárgyaláson (juicio oral) kifejezetten hivatkozunk rá.

A minimális pszichoaktív adag: a tényállásszerűség határa

A skála másik végén a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának nem ítélkező teljes ülése 2005. február 3-i határozatában – szintén a Nemzeti Toxikológiai Intézet szakvéleménye alapján – meghatározta azt a minimális pszichoaktív adagot, amely alatt a magatartás nem tényállásszerű, mivel nem alkalmas a védett jogi tárgy tényleges sértésére: kokain esetében 50 milligramm, heroin esetében 0,66 milligramm tiszta hatóanyag. Ha a lefoglalt mennyiség csekély, és tisztaságát nem állapították meg pontosan, e gyakorlat alapján a magatartás tényállásszerűségének hiányára (atipicidad) lehet hivatkozni, mert hiányzik a tényállás által megkövetelt minimális közegészségügyi veszély; a nagyon kis mennyiségű lefoglalások eseteiben erre különös figyelmet fordítunk.

Új pszichoaktív anyagok: a rögzített táblázatok hiánya

A pszichoaktív anyagok köre folyamatosan bővül új szintetikus vegyületekkel – ilyen a mefedron, a „tusi” vagy rózsaszín 2C-B néven ismert anyag és más, a közelmúltban megjelent szerek –, amelyekre a Sala Segunda teljes ülése még nem határozott meg sem jelentős mennyiségi értéket, sem irányadó minimális pszichoaktív adagot. Ezekben az esetekben az alkalmazandó küszöböt eseti alapon kell megállapítani, a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet (Instituto Nacional de Toxicología y Ciencias Forenses) által az adott minta összetételéről, tisztaságáról és pszichoaktív hatáserősségéről készített külön szakvélemény alapján, automatikusan alkalmazható táblázat nélkül. Az előre rögzített értékek hiánya éppen ezért a hagyományos anyagokhoz képest jóval nyitottabb terepet kínál a szakértői vitára, és olyan szakszerű védelmet igényel, amely képes alaposan megkérdőjelezni a vád szakértője által az adagegyenérték és az alkalmazott küszöb meghatározásához használt szempontokat.