Gyámok, meghatalmazottak, végrendeleti végrehajtók és társasházak

Védelem idegen vagyon hűtlen kezelése miatt Marbellában

Szöveg

Idegen vagyon hűtlen kezelése

A vezető tisztségviselők általi csalárd vagyonrendelkezésről szóló tartalmunkban tárgyalt társasági körön túl a spanyol Büntető Törvénykönyv (Código Penal, CP) 252. cikkében szabályozott hűtlen kezelés (administración desleal) a 2015-ös reform óta bármilyen idegen vagyont véd, annak jellegétől függetlenül: a gyámság alatt álló kiskorú vagy fogyatékossággal élő személy vagyonát, az általános közjegyzői meghatalmazást adó személy vagyonát, a még fel nem osztott hagyatékot vagy egy társasház-közösség vagyonát. A RAKH ABOGADOS mindezen vagyonkezelési jogviszonyokban vállalja a védelmet – és ha ügyfele helyzete úgy kívánja, a károsult vagyon nevében a sértetti magánvádlói fellépést (acusación particular) is –, ugyanazzal a szakmai alapossággal, amelyet a vállalati szférában alkalmazunk.

Társasági bűncselekményből általános vagyon elleni bűncselekmény: a 2015-ös reform

Az 1/2015. sz. sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2015) által végrehajtott reformig a hűtlen kezelés kizárólag társasági bűncselekményként volt szabályozva, a CP azóta hatályon kívül helyezett 295. cikkében. Emiatt az idegen vagyon hűtlen kezelésének számos, társasági kapcsolat nélküli esete kívül esett a büntetőjogi felelősségre vonás körén – vagy csak mesterkélten lehetett a sikkasztás (apropiación indebida) tényállása alá vonni –: így a gondnokoltja vagyonát elherdáló gyám, a meghatalmazó kárára a ráruházott jogköröket túllépő meghatalmazott vagy a hagyaték vagyontárgyait tisztességtelenül kezelő végrendeleti végrehajtó (albacea) esete. A jogalkotó kifejezetten elismerte ezt a rendszertani elhelyezési hibát, és a tényállást a vagyon elleni bűncselekmények címébe helyezte át, általános bűncselekményként, amely bármilyen vagyonkezelési jogviszonyra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy kereskedelmi társaság érintett-e.

A vagyonkezelési jogkörök három forrása

A CP 252. cikke a vagyonkezelési jogkörök három lehetséges forrását határozza meg, amelyek túllépése büntetőjogi felelősséget von maga után; ezt a Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) egyértelműen kifejtette:

„…akik idegen vagyon kezelésére vonatkozó, jogszabályból eredő, hatóság által rájuk bízott vagy jogügylettel vállalt jogkörrel rendelkezve e jogköröket azok gyakorlása során túllépve megsértik…”

Tribunal Supremo, büntető tanács (Sala de lo Penal), 2015. november 10-i STS 719/2015 sz. ítélet

Ez a hármas jogkör-forrás minden konkrét ügyben döntő annak megállapításához, ki lehet a bűncselekmény tettese: jogszabályból eredő jogkörök, mint a gyámé vagy a gondnoké a védett személy vagyona tekintetében; hatóság által rábízott jogkörök, mint az eljárásban kirendelt bírósági vagyonkezelőé vagy letéteményesé; és jogügylettel vállalt jogkörök, mint a meghatalmazotté, a polgári jogi megbízotté vagy a végrendeleti végrehajtóé. A felelősség egyik esetben sem a tisztség formális megnevezésén múlik, hanem azon, hogy ténylegesen fennáll-e idegen vagyontárgyak feletti kezelési jogkör.

Gyámok és gondnokok: a védett személy vagyonának kezelése

A kiskorú vagy támogatásra szoruló fogyatékossággal élő személy vagyonát kezelő gyám vagy gondnok hűtlen kezelést követhet el, ha vagyontárgyairól vagy jövedelmeiről a saját vagy harmadik személy javára rendelkezik, illetve ha a gyámságot vagy gondnokságot elrendelő bírósági határozatban ráruházott jogköröket túllépve a védett személy érdekével ellentétes vagyonkezelési döntéseket hoz. Az érintett személy különös kiszolgáltatottsága, valamint az e jogintézményekre vonatkozó rendszeres bírósági felügyelet – éves elszámolás, a jelentős rendelkezési cselekményekhez szükséges bírósági jóváhagyás – egyaránt jellemző forrása a notitia criminis-nek, és elsőrendű bizonyítéka ezekben az eljárásokban.

Polgári jogi megbízottak és meghatalmazottak: a ráruházott jogkörök túllépése

Aki általános közjegyzői meghatalmazást vagy megbízást kap harmadik személy vagyontárgyainak, bankszámláinak vagy befektetéseinek kezelésére – ez családtagok között, különösen idős személyek esetében gyakori –, hűtlen kezelést követhet el, ha e pénzeszközöket a megbízáson kívül eső célokra használja fel, vagy ha a ráruházott képviseleti jogkört nyilvánvalóan túllépő ügyleteket köt. Ezekben az eljárásokban a meghatalmazás vagy megbízás pontos tartalmának helyes körülhatárolása – mely jogköröket ruháztak rá kifejezetten, és melyeket nem – az első bizonyítási tárgy, és ez dönti el, hogy a kifogásolt magatartás egy vitatható, de jogszerű vagyonkezelés határain belül marad-e, vagy éppen ellenkezőleg, olyan mértékben túllépi a képviseleti jogkört, hogy büntetőjogilag relevánssá válik.

Végrendeleti végrehajtók és társasház-kezelők

A hagyaték kezelésével és felosztásával megbízott végrendeleti végrehajtóra, valamint a közös pénzeszközöket kezelő társasház-kezelőre ugyancsak a CP 252. cikkének szabályai vonatkoznak, ha feladataik ellátása során az örökösök vagy a közösség érdekével ellentétesen rendelkeznek a kezelt vagyonnal, és ezzel felmérhető vagyoni kárt okoznak. Társasház-közösségek esetében a bírói gyakorlatban viszonylag gyakoriak a hűtlen kezelés miatti eljárások olyan esetekben, amikor a közösség számára nyilvánvalóan hátrányos feltételekkel rendelnek meg munkálatokat vagy szolgáltatásokat, vagy amikor a rendkívüli befizetésekre (derramas) vagy a tartalékalapra szánt pénzeszközöket törvényes rendeltetésüktől eltérő célokra fordítják.

Stratégiánk

A ráruházott jogkörök pontos körülhatárolása: alaposan elemezzük a jogosultságot megalapozó okiratot – bírósági határozatot, közjegyzői meghatalmazást, végrendeletet, a társasház alapító okiratát –, hogy megállapítsuk, a kifogásolt magatartás valóban túllépte-e a ráruházott kezelési jogkör határait.
Az üzleti döntések szabályának (business judgment rule) alkalmazása: adott esetben bizonyítjuk, hogy a vagyonkezelési döntések észszerű szempontokon alapultak, és nem leplezték a kezelő személyes előnyszerzését.
Elhatárolás a sikkasztástól: megállapítjuk, hogy a kifogásolt rendelkezés végleges vagyonvesztéssel járt-e, vagy csupán visszaélésszerű használatnak minősül – ez közvetlenül kihat a jogi minősítésre és a kiszabható büntetésre.
A károsult vagyon képviselete: a védett személy, a meghatalmazó, az örökösök vagy az érintett társasház-közösség képviseletében előkészítjük a feljelentést vagy a magánvádas feljelentést (querella), és ellátjuk a sértetti magánvádlói fellépést.

Ön olyan gyám, meghatalmazott, végrendeleti végrehajtó vagy vagyonkezelő, akit idegen vagyon hűtlen kezelésével vádolnak, vagy az e magatartással károsított személyt vagy szervezetet képviseli? A hűtlen kezelés ma már a társasági körön túl bármilyen vagyoni bizalmi jogviszonyra kiterjed. A RAKH ABOGADOS jogi alaposságot és számviteli szakértelmet ötvözve védi az Ön érdekeit egész Spanyolországban.