Büntetőjogi védelem bűnpártolás miatt Marbellában

A CP 451. cikkének három elkövetési formája

A CP 451. cikke hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki egy bűncselekmény elkövetéséről tudva, és anélkül, hogy abban tettesként vagy bűnsegédként részt vett volna, annak elkövetését követően az alábbi három mód valamelyikén közreműködik: saját haszonszerzési cél nélkül segíti a tetteseket vagy bűnsegédeket abban, hogy a bűncselekmény hasznából, eredményéből vagy ellenértékéből előnyt szerezzenek; a bűncselekmény tárgyát, az abból származó dolgokat vagy elkövetési eszközeit elrejti, megváltoztatja vagy használhatatlanná teszi, hogy megakadályozza a bűncselekmény felderítését; vagy segíti a bűncselekmény feltételezett felelőseit abban, hogy kitérjenek a hatósági nyomozás elől, illetve kivonják magukat a felkutatásuk vagy elfogásuk alól, például elrejtésük, szökésük vagy áthelyezésük elősegítésével, személyazonosságuk meghamisításával, vagy azzal, hogy segít nekik a bűncselekményből származó dolgok felhasználásában, illetve a bűncselekményből eredő előnyök megszerzésében. Az ítélkezési gyakorlat mindhárom elkövetési formánál megköveteli, hogy az elkövető ténylegesen tudjon az alapbűncselekmény elkövetéséről – a puszta gyanú nem elegendő –, és hogy magatartását az alapbűncselekmény elkövetése után fejtse ki, mivel a cselekményt megelőző vagy a tettesekkel összehangolt közreműködés a tettesség vagy a bűnsegédi bűnrészesség irányába tolná el a minősítést.

Elhatárolás az orgazdaságtól és a pénzmosástól: a saját haszonszerzési cél

A CP 451. cikkének 1. pontja szerinti, a bűncselekmény hasznának megszerzésében nyújtott segítségként megvalósuló bűnpártolást és a CP 298. cikke szerinti orgazdaságot lényegében a haszonszerzési cél különbözteti meg: míg az orgazda azért cselekszik, hogy a bűncselekményből származó dolgokkal saját magának szerezzen előnyt, az első elkövetési forma szerinti bűnpártoló személyes haszon keresése nélkül segíti a tettest, és csupán abban működik közre, hogy maga a tettes élvezhesse a jogellenes nyereséget. Ha az a személy, aki egy bűncselekményből származó pénzt vagy dolgokat kap, ezeket később visszaadja a tettesnek, vagy átmenetileg megőrzi számára anélkül, hogy megtartaná őket, a helyes minősítés a bűnpártolás; ha viszont saját vagyonába olvasztja őket személyes haszonszerzés céljából, a magatartás orgazdaságnak vagy adott esetben pénzmosásnak minősül. E határvonal tipikus példája az a közvetítő, aki eltulajdonított pénzt vagy dolgokat kizárólag azzal a céllal vesz át, hogy azokat visszaadja a bűncselekmény felelősének – akár levon belőlük valamilyen jutalékot közreműködéséért, akár nem –; az ítélkezési gyakorlat ezt az esetet különös figyelemmel vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy a jutalék valódi saját haszonszerzési célra utal-e.

A bűnpártolás mint önálló bűncselekmény: a már befejezett bűncselekményben való részvétel lehetetlenségének tana

A bűnpártolás alapbűncselekménytől való önállóságának dogmatikai alapját a Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) pontosította:

„...nem lehet részt venni egy bűncselekmény elkövetésében, ha az már befejeződött. Ezért a bűnpártolás önálló tényállásként való szabályozása... megköveteli, hogy az elkövetést követően tanúsított magatartásokról legyen szó.”

Ez az önállóság igen jelentős gyakorlati következménnyel jár: a CP 453. cikke szerint a bűnpártoló akkor is büntetőjogilag felel, ha a pártolt bűncselekmény tettese végül büntetőjogilag nem felelősségre vonható vagy személyesen mentesül a büntetés alól, például életkora vagy elmeállapota miatt – ez az egyik első szempont, amelyet megvizsgálunk, amikor ilyen ügyben védelmet vállalunk.

A hozzátartozói viszonyon alapuló büntethetőséget kizáró ok (CP 454. cikk)

A CP 454. cikke nagy gyakorlati jelentőségű büntethetőséget kizáró okot szabályoz: mentesül a büntetés alól, aki házastársát vagy azt a személyt pártolja, akivel tartósan hasonló érzelmi kapcsolatban él, továbbá felmenőjét, lemenőjét, testvérét vagy az ugyanilyen fokú sógorsági viszonyban álló hozzátartozóját; e mentesség alapja az, hogy a legszűkebb családi szolidaritási körben más magatartás nem várható el. E mentességnek azonban van egy kifejezett és a gyakorlatban gyakran alkalmazott korlátja: nem vonatkozik a CP 451. cikke 1. pontjának első elkövetési formájára, vagyis arra az esetre, amikor a hozzátartozó a bűncselekmény hasznából, eredményéből vagy ellenértékéből való részesedésben segíti a tettest – ilyenkor a család védelme háttérbe szorul azzal az érdekkel szemben, hogy a vagyon elleni bűncselekmények a hozzátartozók közreműködése révén ne biztosíthassanak tartós gazdasági előnyt. A kizáró ok ugyanakkor teljes mértékben alkalmazható a bizonyítékok elrejtésére, valamint a rendőrségi vagy bírósági nyomozás elől való kitérésben nyújtott segítségre, amely elkövetési formák esetében az ítélkezési gyakorlat részletesen elemezte annak terjedelmét, még élettársi kapcsolatok és folyamatosan megvalósuló kábítószer-kereskedelmi bűncselekmények összefüggésében is.