Utolsó lehetőség Strasbourgban

Eljárás az EJEB előtt Marbellából

Szöveg

Eljárás az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB; spanyolul TEDH) az utolsó elérhető jogorvoslati fórum annak, aki úgy véli, hogy alapvető jogait a spanyol hatóságok megsértették, és ezt a jogsérelmet a hazai bíróságok – beleértve a spanyol Alkotmánybíróságot (Tribunal Constitucional) – nem orvosolták. Ez a befogadás formai feltételeit tekintve rendkívül szigorú út – a Bíróság a beérkező kérelmek több mint kilencven százalékát elfogadhatatlannak nyilvánítja –, gyakorlati jelentősége ugyanakkor egyre nő, mivel egy marasztaló strasbourgi ítélet ma már egy Spanyolországban hozott jogerős büntetőítélet felülvizsgálatát is eredményezheti.

A RAKH ABOGADOS ezeket a kérelmeket azzal a szakmai alapossággal készíti elő, amelyet egy elfogadhatósági feltételeit rendkívül szigorúan alkalmazó bíróság megkövetel.

1. Az EJEB szubszidiaritása: nem „negyedfokú bíróság”

A strasbourgi Bíróság nem vizsgálja felül a bizonyítékok spanyol bíróságok általi értékelését, sem a hazai jog általuk adott értelmezését: feladata annak vizsgálatára korlátozódik, hogy az adott ügyben sérült-e az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) és jegyzőkönyveiben elismert valamely jog. Az Egyezmény 35. cikkének 1. bekezdése az elfogadhatóság megkerülhetetlen feltételeként írja elő valamennyi rendelkezésre álló és hatékony hazai jogorvoslati lehetőség előzetes kimerítését. Spanyolország esetében ez általában a megfelelő rendes bírósági út kimerítését jelenti, továbbá – ha a hivatkozott jog alkotmányjogi panasszal védhető – az alkotmányjogi panasz (recurso de amparo) benyújtását is az Alkotmánybírósághoz, mivel az Egyezmény szempontjából ez hatékony hazai jogorvoslatnak minősül. Ha valaki anélkül fordul Strasbourghoz, hogy ezt az előzetes utat megfelelően kimerítette volna, az a leggyakoribb elutasítási ok, ráadásul visszafordíthatatlan: a kimerítés hiányának megállapítása után a kérelem végleg lezárul.

2. A négyhónapos határidő: kivételt nem ismerő, abszolút korlát

Az Egyezményhez fűzött 15. jegyzőkönyvvel bevezetett, 2022. augusztus 1-jétől hatályos módosítás nyomán a kérelem benyújtására nyitva álló határidő hat hónapról négy hónapra csökkent, amelyet a jogorvoslati utat kimerítő, végleges hazai határozat keltétől kell számítani. Szigorú határidőről van szó, amely nem hosszabbítható meg és kivételt sem enged; számítása magának a határozatnak a keltével kezdődik, nem pedig attól az időponttól, amikor az érintett ténylegesen megismeri annak írásbeli tartalmát, vagy amikor ügyvédet bíz meg. E határidő szigorúsága miatt elengedhetetlen, hogy a kérelem esélyeit már a jogorvoslati utat kimerítő hazai határozat meghozatalának pillanatától felmérjük és előkészítését megkezdjük, nem várva a határidő lejártának közeledtére.

Kalkulátor: négyhónapos határidő az EJEB előtt

A fent ismertetett határidő alapján: négy hónap a végleges hazai határozat keltétől, meghosszabbítás nélkül.

A végleges hazai határozat kelte

3. További elfogadhatósági feltételek: közvetlen sértetti minőség és jelentős hátrány

A hazai jogorvoslatok kimerítése és a négyhónapos határidő mellett az Egyezmény 35. cikke további feltételeket is előír, amelyeket minden ügyben ellenőrzünk: a kérelmet annak kell benyújtania, aki igazolni tudja, hogy az állított jogsértés közvetlen sértettje; kizárt tehát a népi keresetindítás (acción popular), illetve az elvont vagy általános érdekek védelme. A 14. jegyzőkönyv hatálybalépése óta továbbá a Bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja azokat a kérelmeket, amelyek esetében a kérelmezőt nem érte jelentős hátrány, kivéve, ha az emberi jogok tiszteletben tartása az ügy érdemi vizsgálatát kívánja meg, vagy ha az ügyet hazai bíróság nem vizsgálta meg megfelelően. A kérelmet ezen felül kifejezetten és pontosan az Egyezmény megsértettnek tekintett konkrét cikkeire hivatkozva, a Bíróság releváns ítélkezési gyakorlatának idézésével kell megfogalmazni, nem pedig a spanyol bíróságok előtt már előadott hazai jogi érvek megismétléseként.

4. Ideiglenes intézkedések az Eljárási Szabályzat 39. szabálya alapján: sürgős fellépés helyrehozhatatlan kár esetén

Ha egy hazai határozat azonnali végrehajtása súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat a kérelmezőnek – jellemzően olyan kiutasítás vagy kiadatás esetén, amely egy olyan országba történne, ahol az Egyezmény 3. cikkébe ütköző kínzás, embertelen bánásmód vagy halálbüntetés valós veszélye áll fenn –, a Bíróság Eljárási Szabályzatának 39. szabálya lehetővé teszi olyan sürgős ideiglenes intézkedés kérését, amely a kérelem vizsgálatának idejére felfüggeszti a végrehajtást. A Bíróság kimondta, hogy ha egy állam nem tartja be az így elrendelt ideiglenes intézkedést, az önmagában is az Egyezmény 34. cikkében biztosított egyéni kérelemhez való jog önálló megsértését jelenti, ami ezeknek az intézkedéseknek fokozott gyakorlati hatékonyságot kölcsönöz. Az intézkedés kérelmezése az elhárítani kívánt valós és közvetlen veszély azonnali és alapos okirati alátámasztását igényli, elbírálása pedig a legnagyobb sürgősséggel, gyakran néhány órán belül történik.

5. Végrehajtás Spanyolországban: perújítás (recurso de revisión) strasbourgi marasztalás után

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának olyan ítélete, amely egy spanyol büntetőeljárásban az Egyezményben biztosított jog megsértését állapítja meg, nem helyezi hatályon kívül automatikusan a hazai elítélést: a LECrim 954. cikk 3. pontjának a 2015. október 5-i 41/2015. sz. törvénnyel (Ley 41/2015, de 5 de octubre) végrehajtott módosítása kifejezetten lehetővé tette a Tribunal Supremo (a spanyol Legfelsőbb Bíróság) előtti rendkívüli perújítást (recurso extraordinario de revisión) mint a strasbourgi ítélet Spanyolországban való érvényre juttatásának eszközét, feltéve, hogy a megállapított jogsértés kellő súlyú, és kellő mértékben kihatott az elítélő határozat tartalmára. A Legfelsőbb Bíróság ezt az utat már több eljárásban alkalmazta – köztük egy olyan ügyben, amelyben a Spanyolország meggyalázása (ultraje a España) miatti elítélés összeegyeztethetetlennek bizonyult az Egyezmény 10. cikkében elismert véleménynyilvánítási szabadsággal –, felülvizsgálva a jogerős elítélést, és annak joghatásait az Európai Bíróság megállapításaihoz igazítva. E perújítási kérelem előterjesztése – amelyet előzetesen magának a tanácsnak kell egy erre irányuló eljárásban engedélyeznie – annak a stratégiának az utolsó láncszeme, amelyet már a strasbourgi eljárásban megkezdünk.

Stratégiánk

A hazai jogorvoslatok kimerítésének alapos ellenőrzése: minden egyéb lépés előtt meggyőződünk arról, hogy valamennyi hatékony hazai jogorvoslatot megfelelően kimerítettek, adott esetben az alkotmányjogi panaszt is.
A határidő szigorú figyelése: pontosan kiszámítjuk a végleges hazai határozattól számított négyhónapos határidőt, és a lehető legkorábban megkezdjük a kérelem előkészítését.
Sürgős ideiglenes intézkedés kérelmezése: helyrehozhatatlan kár veszélye esetén a lehető leggyorsabban előterjesztjük a Bíróság Eljárási Szabályzatának 39. szabálya szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet.
A perújítás előterjesztése: kedvező strasbourgi ítélet esetén előkészítjük a Legfelsőbb Bíróság előtti perújítást, hogy az ítélet a hazai jogrendben is érvényesüljön.

Úgy véli, hogy alapvető jogait a spanyol hatóságok megsértették, és a hazai bíróságok ezt nem orvosolták? A szigorú négyhónapos határidő azonnali cselekvést kíván. A RAKH ABOGADOS Spanyolország egész területén azzal a szakmai alapossággal készíti elő ezeket a kérelmeket, amelyet Strasbourg megkövetel.

Gyakori kérdések

Megállíthatja-e az Emberi Jogok Európai Bírósága a kiadatást, amíg a kérelmemről dönt?

Válasz a Gyakori kérdések között →

Mennyi időm van kérelmet benyújtani az Emberi Jogok Európai Bíróságához?