Az Audiencia Nacional két tanácsa

Menedékjog és menekültstátusz kiadatás esetén Marbellában

Szöveg

Átadási eljárásokhoz kapcsolódó menedékjog és menekültstátusz iránti kérelmek

Ha a külföldi állam által kiadni kért személy azt állítja, hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetőeljárás valójában politikai, vallási, nemzeti hovatartozáson, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozáson vagy politikai meggyőződésen alapuló üldözést leplez, a spanyol jogrend önálló és a gyakorlatban kiemelkedő jelentőségű védelmi utat biztosít számára: a 12/2009. sz. spanyol menekültügyi törvény (Ley 12/2009) szerinti menedékjog vagy kiegészítő védelem (protección subsidiaria) iránti kérelmet. A RAKH ABOGADOS ezt a kérelmet összehangolja az Audiencia Nacional (a spanyol központi büntetőbíróság) büntető tanácsa (Sala de lo Penal) előtti kiadatási védelemmel, mivel a két eljárás – bár különböző fórumok előtt folyik – a kiadni kért személy védelmére irányuló egységes stratégia két oldala.

A visszaküldés tilalmának elve mint központi tengely

E terület végső alapja a visszaküldés tilalmának elve – non-refoulement –, amelyet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 33. cikkének (1) bekezdése rögzít, és a 12/2009. sz. törvény 5. cikke is átvesz: senkit sem lehet visszaküldeni, kiutasítani vagy kiadni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága faja, vallása, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt veszélyben van, vagy ahol valós veszélye áll fenn annak, hogy kínzásnak, illetve embertelen vagy megalázó bánásmódnak vetik alá. Ez az elv – amelyet nemzetközi egyezményi szinten az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 3. cikke is rögzít – a nemzetközi bűnügyi együttműködés abszolút és feltétlen korlátjaként érvényesül, és egyetlen kiadatási szerződés sem hatálytalaníthatja.

A kiadatás felfüggesztéséhez való jog (a 12/2009. sz. törvény 18. cikk (1) bekezdés d) pontja és 19. cikk (2) bekezdése)

A 12/2009. sz. törvény 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja a nemzetközi védelmet kérelmező számára biztosítja a jogot az őt érintő bármely visszaküldési, kiutasítási vagy kiadatási eljárás felfüggesztésére, a 19. cikk (2) bekezdése pedig pontosítja, hogy a védelem iránti kérelem a jogerős döntésig felfüggeszti bármely folyamatban lévő kiadatási eljárásban hozott határozat végrehajtását. Az Audiencia Nacional gyakorlata árnyalta e rendelkezés pontos terjedelmét: a menedékjog iránti kérelem benyújtása nem állítja meg automatikusan a kiadatási ügy teljes bírósági eljárását, de minden esetben megakadályozza az átadás tényleges végrehajtását mindaddig, amíg a védelem iránti kérelemről jogerős elutasító határozat nem születik. Ez a gyakorlatban rendkívül jelentős különbség: a kiadatási eljárás nyomozati szakasza és tárgyalása folytatódhat, de a kiadni kért személyt nem lehet átadni a megkereső államnak, amíg menedékjog iránti kérelméről véglegesen nem döntöttek.

Kettős hatáskör az Audiencia Nacionalon belül

E terület egyik legfontosabb technikai sajátossága, hogy a két eljárás – noha ugyanazokra a tényekre és ugyanarra a személyre vonatkozik – ugyanazon bíróság különböző tanácsai előtt folyik: a kiadatási eljárást a 4/1985. sz. törvény (Ley 4/1985) alapján a büntető tanács (Sala de lo Penal) bírálja el, míg a nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy azt elutasító határozatok elleni jogorvoslatok elbírálására az Audiencia Nacional közigazgatási tanácsa (Sala de lo Contencioso-Administrativo) rendelkezik hatáskörrel. A két tanács előtti eljárásjogi stratégia összehangolása – az egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése és a másik eljárásban keletkezett okirati bizonyítékok mindkét eljárásban történő felhasználása – mindkét joghatósági terület alapos ismeretét igényli, és ez az egyik legspecializáltabb szolgáltatásunk ezen a területen.

Késő-e menedékjogot kérni, miután a bíróság engedélyezte a kiadatást?

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy értelmetlen-e már nemzetközi védelmet kérni, ha az Audiencia Nacional büntető tanácsa a kiadatást megengedhetőnek nyilvánította. A válasz nem: a kiadatás bírósági engedélyezése nem akadályozza meg és nem is feltételezi a menekültstátusz későbbi elismerését, mivel két önálló, eltérő feltételekkel és célokkal rendelkező eljárásról van szó. Ugyanakkor mindig az a legmegfontoltabb stratégia, ha a menedékjog iránti kérelmet a lehető legkorábban – ideális esetben már attól a pillanattól, amikor a kiadatási megkeresés létezéséről tudomást szereznek – benyújtják, mert a késedelmes kérelem kétségeket ébreszthet a hivatkozott üldöztetési előadás hitelességével kapcsolatban, amit a hatóságok és a bíróságok kifejezetten mérlegelnek.

Magával a büntetőüldözéssel összefüggő menedékjogi okok

Kiadatási ügyekben a menedékjogi okok gyakran a külföldi büntetőeljárás elnyomó eszközként való felhasználására épülnek: politikai ellenzékiek, a hatalommal konfliktusba került vállalkozók, újságírók vagy aktivisták terhére köztörvényes bűncselekményeket – csalást, devizaszabályok megsértését, a közrend megzavarását – rónak, miközben az üldözés valódi oka politikai vagy vallási tevékenységük, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk. E körülmények bizonyítása erős okirati bizonyítékokat igényel: nemzetközi emberi jogi szervezetek jelentéseit, emberi jogi bíróságok határozatait, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (ACNUR/UNHCR) állásfoglalásait, valamint a megkereső államban az igazságszolgáltatás függetlenségének és az eljárási garanciáknak a részletes elemzését – mindezt a kiadatási védelemmel összehangoltan dolgozzuk ki.

Stratégiánk

A menedékjog iránti kérelem korai benyújtása: azt javasoljuk, hogy a kérelmet már attól a pillanattól nyújtsák be, amikor a kiadatási megkeresésről tudomást szereznek, elkerülve annak kockázatát, hogy egy késedelmes kérelem gyengítse az üldöztetési előadás hitelességét.
Összehangolás a büntető tanács és a közigazgatási tanács között: mindkét fórum előtt egységes eljárási stratégiát alakítunk ki, elkerülve az egymásnak ellentmondó határozatokat, és mindegyik eljárást a másikban keletkezett bizonyítékokkal erősítjük meg.
Az üldözés valós veszélyének bizonyítása: összegyűjtjük a nemzetközi védelem iránti kérelem alátámasztásához szükséges nemzetközi okirati bizonyítékokat – emberi jogi jelentéseket, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának állásfoglalásait, összehasonlító joggyakorlatot.
A végrehajtás felfüggesztésének ellenőrzése: gondoskodunk arról, hogy a 12/2009. sz. törvény 19. cikkének (2) bekezdésében foglalt garanciát ténylegesen tiszteletben tartsák, megakadályozva a tényleges átadásra irányuló minden kísérletet, amíg a menedékjog iránti kérelemről nem születik jogerős döntés.

Önnel szemben kiadatási megkeresés van folyamatban, és úgy véli, hogy az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás politikai, vallási vagy más védett okon alapuló üldözést leplez? A kiadatási védelmet és a menedékjog iránti kérelmet már az első pillanattól össze kell hangolni. A RAKH ABOGADOS az Audiencia Nacional mindkét tanácsa előtt szerzett tapasztalatát ötvözi, hogy egész Spanyolországban megvédje az Ön jogait.

Gyakori kérdések

Ha menedékjog iránti kérelmet nyújtok be, felfüggesztik a kiadatási eljárásomat?

Válasz a Gyakori kérdések között →

Szószedet

Visszaküldés tilalma (non-refoulement elve)

Az 1951. évi Genfi Egyezmény 33. cikkének (1) bekezdésében, a 12/2009. sz. törvény 5. cikkében és az EJEE 3. cikkében rögzített elv, amely tiltja, hogy valakit visszaküldjenek, kiutasítsanak vagy kiadjanak olyan országba, ahol élete vagy szabadsága faja, vallása, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt veszélyben van, vagy ahol a kínzás, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélye áll fenn.

Megnézem a szószedetben →